A története röviden
8000 éve jelen van a Kárpát-medencében, egyes források szerint Nyugat-Ázsiából, mások szerint Észak-Európából érkezett ez a csodálatosan egészséges gabona, de a legvalószínűbb, hogy helyi, azaz Kárpát-medencei fajta. Az 1800-as évek végén még a legnépszerűbb gabonafajta volt Európában, de a nagyobb hozamú, könnyebben betakarítható búza sajnos kiütötte a nyeregből. Előnye, hogy magasabban fekvő területeken is megterem, jól tűri a hideget. Szerencsére az elmúlt években újra előtérbe kerültek előnyös tulajdonságai, és ma már nemcsak biok és vegák kedvence.
Termesztése során nem szükséges vegyszereket, gyomirtókat használni, nagyon jól tűri a szárazságot, a tápanyaghiányos talajt és a változékony időjárást is. A csernobili katasztrófa után a tönkölybúzát vizsgálva kiderült, hogy az nem vett fel sugárzó anyagot, nehézfémeket.
Nem csak fehérjében, de vitaminokban, aminosavakban és ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, egészséges test és lélek fogyasztóinak jutalma. Tartalmaz egy olyan aminosavat is, ami emeli a szervezet szerotonin szintjét, így boldogító gabonaként is számon tartják. A tönkölybúzát fogyasztók nagyobb koncentrációs képességről számoltak be, vizsgaidőszakban, munkahelyi megterhelés esetén érdemes bevetni. Magas rosttartalmamiatt nagyon jó hatással van a belekre, az emésztésre, jól használható hasnyál és májerősítőként is.
Tehát a tönkölybúza az egyik legősibb magyar gabonafajta. Elképesztően értékes gabona, magas fehérje-, telítetlen zsírsav- és vitamin-, valamint antioxidáns tartalma miatt már a középkorban megemlékeztek gyógyító hatásairól. Ismerjük meg jobban és használjuk gyakrabban!
TENKEL, az éltető gabona
Tudták, hogy a magyar ember régen a kenyeret ÉLETNEK nevezte? És azt, hogy legősibb gabonfajtánk a tönkölybúza?
Természetesen annak elődje a tenkel, vagy más néven tönke. Amikor tönköly kenyeret eszünk (csak a frissen őrölt bio változatra igaz ez, mely a korpát és a csírát is tartalmaz), életerőt szívunk magunkba.
Szent Hildegard, a XII. század egyik leghíresebb csodatevője elsősorban a tönkölyt alkalmazta csodatévő gyógyszerként. „A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi búza fajta, aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészségesebb lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes”- írja Szent Hildegárd.
„A tönkölybúza javítja a vérkeringést és az anyagcsere folyamatokat, energiával látja el az izmokat, a kötő- és védőszöveteket.”
Értékes zsírokat, telítetlen zsírsavakat, zsírban oldódó vitaminokat (A,D,) és antioxidánsokat tartalmaz. A benne található szénhidrát lassan szívódik fel, így egyenletesen adagolja a benne lévő cukrot. Fehérjetartalma 6x magasabb a közönséges búzához képest, ráadásul az emberi szervezet számára sokkal jobban hasznosítható fehérjéket tartalmaz.
A tönköly a legtisztább gabona, zárt kalász szerkezetének köszönhetően
Érdemes megnézni a tönkölybúza kalászát. Jól látszik, hogy a kalász teljesen bezárja a magot, így az rendkívül ellenálló a környezetszennyezéssel szemben. Mérési tesztek igazolják, hogy a tönkölybúza a legtisztább gabona. Használjuk gyakrabban kenyér vagy sütemény sütés során is.
Források: naturprojekt.hu, mindmegette.hu